Gyimesek

 

A Gyimes név eredetének - hangzásbeli hasonlóságon alapuló - magyarázata szerint olyan hely, ahol sok a gímszarvas. A völgyet részben csíki, részben moldvai menekültek telepítették be. Kiemelkedően gazdag, ősi népköltészettel és párját ritkítóan széles skálájú néptánc-hagyománnyal rendelkezik.

A gyimesi csángók szerint őseik a katonai szolgálat elől futottak erre az erdős vidékre, ezzel kapcsolatos a csángó szó eredete is: csángó az, aki "elcsángált" (elment) a közösségtől. A csángók bujdosásukkal magyarázzák a moldvai csángókéhoz hasonló öltözetüket is.

 

Gyímesfelsőlok: A Gyimesi-völgy első települése, amely a Tatros forrásától a Boros-patakáig terjed. A Görbepataka településrész csodálatos sziklaképződményei közül a "Bagolyvár" nevű sziklacsúcs a legimpozánsabb. Jeles ünnepek estéin őrtüzek világítják be innen a völgyet. Igazi büszkesége a felsőlokiaknak az Ugrapatakán felépült Sziklára Épített Ház, ahol 1994 őszén, Berszán Lajos iskolaalapító esperes-plébános fáradhatalan közbenjárására, megindult a tanítás a négy évfolyamos, katolikus Árpádházi Szent Erzsébet Líceumban.

Gyímesbükk: A Gyimesi-szoros alsó kijáratánál, a történelmi Magyarország "ezeréves határánál" fekszik. A település neve "Gijmes" alakban 1600-ból ismert, a Gyimesek legrégibb települése. Régi temploma 1782-ben épült, anyakönyvét 1785-től vezetik. A település legnagyobb, római katolikus temploma, a "gyimesi nagytemplom". Építése 1974-1976 között történt, Dani Gergely esperes-plébános kitartó munkájának köszönhetően. Gyimesbükknél, a szoros jobb oldalán még mindig láthatók a határszéli "Rákóczi-vár" romjai, melyet nem a Rákócziak, hanem Bethlen Gábor fejedelem építtetett. Később az osztrákok többször megerősítették. Őrhely jellege volt, de inkább a kereskedelemmel, mint a hadászattal függött össze.

 

Táv:Szárazpataktól kb 100 kilóméter,1 és fél óra autóval.

 

Itt vagy: Home