Brassó

A város a Barcaság délkeleti szögletében, a Cenk-hegy lábánál fekszik. Évszázadokon keresztül gazdag kereskedőváros volt, ma Bukarest után az ország második legnagyobb városa. Brassó az erdélyi szászok legnagyobb és legjelentősebb városa volt. Igazi fejlődése 1385-ben kezdődött, mikor a török-tatár betörések elől a lakosságot a Köszörű-patak magas hegyekkel körülvett völgyébe költöztették. Ebben az időben kezdődött a védelmi célokat szolgáló várfal és a Fekete templom építése is.

A város főterén található Erdély legnagyobb temploma, a Fekete templom, mely 88 méter hosszú, 22 méter széles, a tornya pedig 65 méter magas. Az eredetileg Nagyboldogasszonynak szentelt templom 1385-1477 között épült, későgótikus stílusban. Nevében a fekete jelző onnan ered, hogy 1689-ben, mikor a Habsburgok felgyújtották a várost falait feketére festette a korom és a füst. A gyújtogatás oka az volt, hogy a szászok ellenezték a császári őrség felállítását. A templombelső szintén lenyűgöző látványt nyújt sűrű, magas oszlopaival, gótikus ablakaival.

Az itt található több mint száz darabból álló török szőnyeggyűjteményt, a város kereskedői adományozták a templomnak. A jobb oldali hajóból nyíló oldalkápolna bejárati ajtaja fölött látható freskó 1476-ból származik. A festményen Mária és a kis Jézus, Szent Katalin és Szent Borbála képe alatt Mátyás király és felesége, Beatrice címere található. A templom neogótikus oltára 1866-ban készült. Festett szószékének talapzatán Mózes áll a tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákkal. A szószékkel szemközti falon Brassó és Mátyás király címere látható.

Az egykori városfal és a várost védő tornyok, bástyák egy része jelenleg is épségben van. Áll még a Fekete és Fehér torony, valamint a Takács bástya, ahol napjainkban egy kis várostörténeti múzeum működik. A városfal legszebb és legjobb állapotban megmaradt kapuja, az 1559-ben épült Katalin-kapu, melynek kúp alakú központi tornya és négy kisebb tornya van. Homlokzatán a város címere látható. Ezeken kívül áll még a Kötélverők és a Posztókészítők bástyája is.

Az itt található Szent Miklós ortodox templom építése 1512-ben kezdődött, és több évszázadon át tartott. Az első román nyelvű középiskola is itt, a templom kertjében álló épületben kezdte meg működését a XVI. században.

Táv:Szárazpataktól 68 km-re, 1 óra autóval.