Ojtozi Szoros

 

Az Ojtoz-patak völgye mindig Erdély egyik legfontosabb kapuja volt. Honfoglaló őseink egy része itt jött be az országba, itt törtek be a török és tatár hadak, 1466-ban itt vezetett hadjáratot Mátyás király Moldovába, 1576-ban Báthori István itt vonult ki Lengyelországba királynak. Gróf Széchenyi István pedig ezen a szoroson át tervezte a vasútvonalat Galacra. A szoros véres harcok színtere volt az 1848/49-es magyar szabadságharc idején és a két világháború alatt is. 1916-ban itt törtek be a román csapatok, 1944 augusztusában pedig itt harcolt a 24-es határvadász zászlóalj és a székely erődszázad a benyomuló román-szovjet csapatok ellen.

 

A szoros kapujában, a Rakottyás nevű hegyorr nyakában találjuk a Rákóczi-vár maradványait, valamint az ezeréves határt. Még a XX. század elején jól láthatók voltak az oldalfalak és a bástyák, mára már csak néhány egymáson heverő követ találunk. A hagyomány szerint a várat I. Rákóczi György építtette, de már a XVI. században, Bethlen Gábor idején is létezett. 1788-ban foglalták el és rombolták le a törökök.

 

Táv:Szárazpataktól 35 kilóméter, 40 perc autóval.

 

Itt vagy: Látványosság Kirándulás Ojtozi Szoros