Kirándulások

Rétyi Nyír

 

A Rétyi-nyír egy 15 km2-nyi, futóhomokkal borított terület, melyet azonban alig védenek, mivel a falu kevés legelővel rendelkezik. A rezervációt körülvevő falvak népe a nyírt fel is osztotta, így aztán van Rétyi- és Komollói-, Egerpataki- és Szentiványi-nyír is. A kimondottan védett terület mindössze 2,5 km2.

Bővebben...

Gyergyószárhegy

 

"A falu fölött emelkedő Szármány, ezen tündöklően fehérlő márványhegy. Ott van a hegy alján a Lázárok ódon kastélya szeszélyes bastyáival, fogrovatos falaival. Ott van a hegyoldalban a ferencesek vidor tekintetű kolostora és temploma, ott a hegytető ormán a büszkén fekvő kápolna, idább egy magaslaton Szárhegy fényes tornyú kacér egyháza, és ezek kiemelkedő festői csoportja alatt a csinos falu terül el, zöld lombok közül kikacsingató házcsoportjaival." (Orbán Balázs)

Bővebben...

Fogarasi-havasok

 

A Fogarasi havasok hatalmas lánca légvonalban több mint 70 km, szélességében pedig meghaladja a 40 kilómétert. A csúcsok és bércek sokaságában található Románia tizennégy, 2500 métert meghaladó csúcsa közül nyolc. Itt magasodik a Moldoveanu (2544m), Negoiu (2535m), Viştea Mare (2527m), Lespezi (2522m), Cornu Călţunului (2510m), Vânătoarea lui Buteanu (2507m), Hârtopu (2506m) şi Dara (2500m), és még további 42 csúcs, amelyek magassága 2400 és 2500m között van. Ha folytatjuk a kivételes adatok listáját, itt található az ország legsűrűbb vízhálózata, meghaladja a 0.8 km/nkm értéket. Itt a Hărtopul Leaotei glaciáris völgyében található az ország legmagasabban képződött tava. A Mioarelor 2282 méteren van! A hegység legnagyobb tava a Bâlea, területe 4.65 ha. A legmélyebb glaciáris tó, a maga 15.5 méterével a Podragu. A hegység éghajlata zord, szubpoláris jegyekkel.

A Bâlea vízesés a Fogarasi havasok északi oldalán a transzfogarasi műút mellet 1234 m magasságban található és a távolból csodálható, hiszen egyetlen turista út sem vezet el közvetlenül mellette. A Bâlea tó vize zuhan alá a 60 m mélységbe, hogy utána, sok kisebb habzó vízesésben folytathassa útját szelídebb tájak felé. A Zerge vízesés a Fogarasi havasok déli oldalán található 1690 méteres magasságban, Arges megye területén. Innen a Bâlea tó 5 kilóméterre van.

Bővebben...

Békási Szoros

 

A Békási szorosnak három fő része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka. A szoros a 200-300 méter magas sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága, és a hegymászók paradicsoma. Csaknem valamennyi szikla függőleges oldalával fordul a Békás-patak medre felé, ezáltal alkotva magas falakat. A környező hegycsúcsok átlag 1300 m magasak: Kis-Cohárd - 1352 m, Csíki bükk - 1267 m. A szoros legzordabb része a "Pokol tornáca".

Bővebben...

Gyilkos-tó

 

A Gyergyószentmiklóstól 24 km-re fekvő tó Erdély egyik legszebb torlasztava, mely 983 m tengerszint feletti magasságban található. A tó 1837 nyarán keletkezett, a Gyilkos-kő északnyugati lejtőjén felhalmozódott törmelékanyag lecsúszása következtében, mely a nagy esőzések hatására zúdult le és zárta el a völgyet, ahol több patak is egyesül. A Vereskő-patak hordaléka sokszor rozsdavörösre színezte a tó vizét, innen a tó másik neve, a Veres-tó.

Bővebben...

Vargyasi szoros

 

A Rika-hegység északi részében található a Vargyas-patak által kivésett 4 km hosszú sziklaszoros, amely aVargyas-szoros Természetvédelmi Területet képezi. Ez a Székelyföld egyik legnagyobb karsztvidéke. A 4 km hosszú sziklaszorosban a Vargyas patak négy barlangrendszert alakított ki a jégkorszak közepe óta. Az eddig feltárt 125 kisebb (5-10 m) vagy nagyobb (10-1550 m) barlang négy szinten (5, 20, 40, 70-200 m) helyezkedik el a patak jelenlegi szintje felett, 7410 m összhosszúságban. Az ötödik barlangszint a ma is alakuló patakos (aktív barlangrendszer).

Bővebben...

Balánbányai Egyes-kő

 

Az Egyeskő tornyai az üledékes kőzetből felépült, Hagymás-hegység megkapó sziklaformációja, amely dacosan, ellentmondást nem tűrő módon emelkedik ki környezetéből. Szűkebb, tágabb környezetében megtalálható a Nagy-Hagymás, a Fekete-Hagymás, vagy az Öcsém (Ecsém) oldalában lévő Ördögmalom.

Bővebben...

Tusnádfürdő

 

Legszebb fekvésű fürdőhelyeink egyike, gyönyörű fenyvesek között 656 méter tengerszint feletti magasságban található. Számtalan borvize és mofettája van, ezek tették "Erdély Gyöngyévé". Vize ivókúraként emésztési bántalmak, gyomorsav hiány, krónikus bélbántalmak, máj- és epe-megbetegedések esetén használ. A fürdőkezelést érrendszeri bántalmak, perifériás érbántalmak, neurohormonális zavarok, húgyhólyag- és idegrendszeri megbetegedések gyógyítására alkalmazzák.

Bővebben...

Gyimesek

 

A Gyimes név eredetének - hangzásbeli hasonlóságon alapuló - magyarázata szerint olyan hely, ahol sok a gímszarvas. A völgyet részben csíki, részben moldvai menekültek telepítették be. Kiemelkedően gazdag, ősi népköltészettel és párját ritkítóan széles skálájú néptánc-hagyománnyal rendelkezik.

A gyimesi csángók szerint őseik a katonai szolgálat elől futottak erre az erdős vidékre, ezzel kapcsolatos a csángó szó eredete is: csángó az, aki "elcsángált" (elment) a közösségtől. A csángók bujdosásukkal magyarázzák a moldvai csángókéhoz hasonló öltözetüket is.

Bővebben...

Nyergestető

 

A Nyerges-tető az 1849 augusztus 1-i csatában elesett hős székelyek emlékműve, amely egy átjáró, ami a háromszéki medencét és a csíki medencét köti össze, a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között. A 895 m magasságban lévő nyereg, hágó az utolsó védhető hely az Ojtozi szoroson áttörő csapatok ellen. Számtalan véres ütközet helyszíne volt tatár és török beütésekkor.

Bővebben...

Csíkszereda-Csíksomlyó

 

A város építészeti nevezetessége,a Mikó vár napjainkban a Csíki Székely Múzeumnak ad otthont. A legenda szerint a várat Szent László király idejében építette egy Mikó nevű székely vezér, de mivel az épület elpusztult, hidvégi Mikó Ferenc, csíki főkapitány 1611-1621 között erődített várkastélyként újjáépíttette. Az épületet az 1661-es török büntetőhadjárat idején újra lerombolták. Ma is látható formáját 1714-ben kapta, ekkor gróf Steinwille István császári tábornok újból felépíttette. Alaprajza valószínűleg követte a régi vár alakját, de a díszeitől megfosztott régi reneszánsz épület már nem nyerte vissza egykori pompáját. Ettől kezdve az épület hosszú időn keresztül katonai szerepet töltött be. A vár érdekessége a két gótikus ablakocska a déli oldalon.

Bővebben...

Korond

 

A város szimbóluma a Pokolsár, egyedülálló iszapos, kénes-széndoxidos gázkitörés a Főtér keleti peremén, melyet kezdetben fürdőkúrára használtak. 1881-ben nyitották meg "Pokolsár Fürdőintézet" néven, s ezzel Kovászna a rendezett gyógyfürdők sorába lép. Az örvénylő, zúgó Pokolsár szeszélyes kitöréseit régebben több száz szekérnyi kővel és homokkal elfojtották, és ma egyszerű, dróthálóval letakart medencébe zárva vonja magára az odalátogatók figyelmét. A városban megtalálható gázfürdők, népies megnevezéssel mofetták, rendkívül változatos vegyi összetételükkel – meleg ásványvizes előfürdővel kombinálva- kiváló gyógyhatással vannak többek közt az érrendszerbeli, az idegrendszerbeli és a mozgásszervi megbetegedésben szenvedők számára. A gázfürdőbe derékig vagy nyakig bemerülőknek felesleges mozgással a leülepedett sűrű gázt nem szabad felkavarniuk, feltartott fejjel kell fogadniuk a gyógyító gázok perceken belül jelentkező hatását. Az arcizmok rezdülésein észrevehetően követhető, amint a bizsergető meleg a lábujjaktól halad felfelé, a magasabban fekvő testrészek felé.

Bővebben...

Szováta, Parajd

 

Európai hírű üdülőváros. Legnagyobb kincse a völgykatlanban fekvő Medve-tó, amely az ország legnagyobb hőtároló tava. Alakja egy kiterített medvebőrhöz hasonlít, valószínűleg innen kapta a nevét. Vize tömény sósvíz, a vízben oldott sómennyisséget 66 ezer tonnára becsülik, hőmerséklete rétegenként változó. Bizonyos mélységekben az 50-70C-ot is eléri. A tó vizében szinte alig lehet úszni, mert a tömény sóoldatban valósággal lebeg az ember. A tónak otthont adó völgykatlan különlegesen szélmentes, déli irányban nyitott, sok napsütéssel, pormentes levegővel, így valóban zavartalan üdülést ígér. Parajdon van Erdély egyik legismertebb sóbányája, és ezen a környéken fakad Erdély legtöbb forrása. Bányáit már a romaiak is műveltek, és sós fürdői ma is látogatottak. Ritka nevezetessége a bányatelep fölött emelkedő hegy hatalmas sósziklája. A sóbányába a látogatókat, asztmás betegeket autóbusz viszi le. Itt asztmás kezelő működik. A település másik nevezetessége a mezotermális sósfürdő. A fürdő 2200 méteres mélyfúrásból nyeri a vizet. 

Bővebben...

Törcsvár

 

Törcsvár Brassótól 27 km-re délnyugatra fekszik, Predeál és Simon tartozik hozzá. A vár a Déli-Kárpátok egyik legfontosabb szorosát védelmezte. A Törcsvári szoros előtt áll 100 m magas hegyen Törcsvár vára. Erdély egyik legépebb vára, falai teljes épségben állnak. Törcsvár (Drakula – Vlad Ţepeş – váraként tartja számon). 1918-ban, Mária román királynő birtoka lett, aki romantikus kiegészítésekkel restauráltatta. Ez időben román királyi nyaralóhely volt. Ma a környék egyik kiemelkedő nevezetessége, a turisták kedvelt színhelye. A legendákból, horrorfilmekből ismert Drakula gróf egyik kastélyának tartják.

Bővebben...

Szinaja

 

A Pelesvölgyi kastély,Erdély legfenségesebb kastélya, a román királyok nyári rezidenciája I Carol (1866 - 1914) ) idején épült és mára a XIX századi Európa egyik fontos emlékműve lett. A király által vásárolt területen a kastél mellett több más épület is építettek, így a Pelisor kastélyt, a testőrség házát, az Economatot, a Casa de Vânătoare Foişor, vadászházat, istálókat, az áramfejlesztő telepet és a Sipot villát. A vadászház épült fel leghamarabb, így a királyi házaspár a kastély elkészültéig (1883) itt lakott. A helyi áramfejlesztőnek köszönhetően a Peles volt Európa első tejes egészében árammal megvilágított kastélya.

Bővebben...

Szent Anna tó és Mohos tőzegláp

 

A Szent Anna-tó Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt vulkáni krátertava, Európa szinten is ritkaságnak számítható. A Csomád-hegycsoporthoz tartozó Nagy-Csomád ikerkráterének egyikében alakult ki, 950 méter tengerszint feletti magasságban. A majdnem szabályos kör alakú tó 22 hektár kiterjedésű, 1737 méter kerületű és átlagban 4 méter mélységű. Forrása nincs, vizének utánpótlásáról a környező hegyek tavaszi hóolvadása gondoskodik. A majdnem szabályos kör alakú tó vizén visszatükröződik a kráterperem fenyőerdővel benőtt kies látványa. A tóban csónakázhatunk, sőt nyáron fürödhetünk is, nem ritka a 24-25 C fokos vízhőmérséklet sem. A helyiek szerint mindenképpen fürödjünk, vagy legalább mosakodjunk meg a vízben, mert ezt megtéve, a tó tündére védelmez minket egy évig. Élővilága szegényes, ami csökkent ásványisó tartalmának tudható be. A tó északi, északnyugati partján megindult a feltöltődés, fenekét vastag iszapréteg borítja. A tó mellett romantikus kis kápolna áll, a Szent Anna-kápolna, melyet 1977-ben építettek egy fakápolna helyén. A környék katolikusai számára még ma is jelentős zarándokhely a kápolna környékén minden év július végén megrendezett Anna-napi búcsú.

Bővebben...

Torja Büdös Barlang

 

A "pokol tornáca" a Büdös-hegy déli oldalában, 1052 méter magasságban található. A 14 méter hosszú üreg nem természetes módon jött létre, hanem egy régi kénbánya felhagyott tárnája. A kén kitermelése valamikor a 12 km távolságban található Torja kiváltsága volt, ezt fejedelmi kiváltságlevelek is igazolják. Később a Büdös-barlang a torjai Apor bárók tuljadonába került. 1892-ben Apor Gábor a barlangot faragott kövekkel kifalaztatta és ajtót is csináltatott rá, amelyet csak a nap kiszabott órájában nyitottak ki állandó felügyelet mellett. Az első világháború után a barlang -a környező fürdőteleppel együtt- a tüdőszanatórium tulajdonába került, és rendszeres használata rövidesen megszűnt.

Bővebben...

Buffogó

 

A Buffogó-tőzegláp a Büdös-hegy és a Köztető közötti hegynyeregben található, és a környék másik érdekessége. Ez egy savanyúvizes, gázfeltörésekben gazdag, 1 hektár kiterjedésű ingóláp. A vastag, süppedős tőzegmohás területekkel körülvett, kisebb, nagyobb tisztavizű vízfelületeket, megtöredezik a sűrű, folyamatos és buffogó széndioxid gáz-feltörések. Innen kapta a nevét is.

Bővebben...

Bálványosfürdő, Bálványos vára

 

Magashegyi fürdő és üdülőhely a Bodoki-hegység, a Csomád-hegytömb és a Torjai-hegység találkozásánál 770 és 940 m tengerszint fölötti magasságban. Körös-körül kb. 1000 méter tengerszint feletti erdovel borított hegycsúcsok övezik. Mivel a vidék mélyében vulkanikus és üledékes kőzetek váltogatják egymást, a feltörő széndioxid és kénhidrogén, egy sor, változatos ásváyvízforrás keletkezését segítette elő. Vegyi összetételük miatt az ivókúrában - gyomor- és bélbátalmak kezelésében kiválóak; a száraz gázfürdőkkel, az un. mofettákkal együtt a sziv- és érrendszeri bátalmakban szenvedők fürdőkuráját szolgáltató természetes gyógytényezők. Viznek is, gáznak is itt aráylag magas természetes radioaktivitása van.

Bővebben...

Ojtozi Szoros

 

Az Ojtoz-patak völgye mindig Erdély egyik legfontosabb kapuja volt. Honfoglaló őseink egy része itt jött be az országba, itt törtek be a török és tatár hadak, 1466-ban itt vezetett hadjáratot Mátyás király Moldovába, 1576-ban Báthori István itt vonult ki Lengyelországba királynak. Gróf Széchenyi István pedig ezen a szoroson át tervezte a vasútvonalat Galacra. A szoros véres harcok színtere volt az 1848/49-es magyar szabadságharc idején és a két világháború alatt is. 1916-ban itt törtek be a román csapatok, 1944 augusztusában pedig itt harcolt a 24-es határvadász zászlóalj és a székely erődszázad a benyomuló román-szovjet csapatok ellen.

Bővebben...

Lakóca

 

A Lakóca Kovászna megye legmagasabb pontja és egyben a Háromszéki-havasok második legmagasabb pontja is, a Kovászna-Buzău-Vrancea hármas megyehatárhoz közel.

 

Bővebben...

Kovászna

 

A város szimbóluma a Pokolsár, egyedülálló iszapos, kénes-széndoxidos gázkitörés a Főtér keleti peremén, melyet kezdetben fürdőkúrára használtak. 1881-ben nyitották meg "Pokolsár Fürdőintézet" néven, s ezzel Kovászna a rendezett gyógyfürdők sorába lép. Az örvénylő, zúgó Pokolsár szeszélyes kitöréseit régebben több száz szekérnyi kővel és homokkal elfojtották, és ma egyszerű, dróthálóval letakart medencébe zárva vonja magára az odalátogatók figyelmét. A városban megtalálható gázfürdők, népies megnevezéssel mofetták, rendkívül változatos vegyi összetételükkel – meleg ásványvizes előfürdővel kombinálva- kiváló gyógyhatással vannak többek közt az érrendszerbeli, az idegrendszerbeli és a mozgásszervi megbetegedésben szenvedők számára. A gázfürdőbe derékig vagy nyakig bemerülőknek felesleges mozgással a leülepedett sűrű gázt nem szabad felkavarniuk, feltartott fejjel kell fogadniuk a gyógyító gázok perceken belül jelentkező hatását. Az arcizmok rezdülésein észrevehetően követhető, amint a bizsergető meleg a lábujjaktól halad felfelé, a magasabban fekvő testrészek felé.

Bővebben...
Itt vagy: Látványosság Kirándulás