Lehetőségek

Rétyi Nyír

 

A Rétyi-nyír egy 15 km2-nyi, futóhomokkal borított terület, melyet azonban alig védenek, mivel a falu kevés legelővel rendelkezik. A rezervációt körülvevő falvak népe a nyírt fel is osztotta, így aztán van Rétyi- és Komollói-, Egerpataki- és Szentiványi-nyír is. A kimondottan védett terület mindössze 2,5 km2.

Bővebben...

Lemhény

 

Kézdivásárhelytől 10 km-re északkeletre fekszik. A Feketeügy kiszélesedő teraszán fekvő Alsólemhény vagy Alszeg és a Venice-patak völgyében hosszan elnyúló Felsőlemhény Venece falvak összeolvadásából keletkezett.
Római katolikus vártemploma középkori eredetű, Kézdialmás és Lemhény között a Szent Mihály-hegyen áll. A középkori templom összeomlott és 1510-ben újat kellett építeni helyette, 1777-ben barokk stílusban átépítették, védőfalai 17. századiak 2 bástyával és egy kaputoronnyall, amely harangtorony is egyben.

Bővebben...

Esztelnek

 

"Erődített római katolikus temploma 14. századi, melyet a 15. század végén gótikus stílusban átépítettek, majd 1635-ben bővítették és 1724-ben javították. 1802-ben a földrengés megrongálta, miután átépítették, tornyát 1819-ben alakították át, 1958-ban restaurálták. 1977-ben a földrengéskor 14. századi freskótöredékek kerültek elő. A ferencesek zárdája az Alszeg és Felszeg között meglevő kápolna mellé épült 1677-ben, alapítója gr. Mikes Kelemen volt. 1710-ben a kápolnához – azt szentélynek meghagyva – templomot építettek. 1729 és 1750 között átépítették. 1907-ben földrengés rongálta meg, majd 1921-ben leégett és nem is épült újjá.

Bővebben...

Torja

 

"Középkori település, a XIV. századból származó dokumentumok tesznek elsőként említést róla. A község központjában egy templomerőd található, melynek tornyait és védőfalát műemléknek nyílvánították. A román stílusban épült templomot később gótikus elemekkel egészítették ki, melyekből szinte semmi nem maradt meg az első világháború előtti nagy átalakítások miatt.
A 82. szám alatt egy galambdúcos kapu található, mely 1806-ban épült, és népművészeti emlékműnek nyilvánították.

Bővebben...

Gyergyószárhegy

 

"A falu fölött emelkedő Szármány, ezen tündöklően fehérlő márványhegy. Ott van a hegy alján a Lázárok ódon kastélya szeszélyes bastyáival, fogrovatos falaival. Ott van a hegyoldalban a ferencesek vidor tekintetű kolostora és temploma, ott a hegytető ormán a büszkén fekvő kápolna, idább egy magaslaton Szárhegy fényes tornyú kacér egyháza, és ezek kiemelkedő festői csoportja alatt a csinos falu terül el, zöld lombok közül kikacsingató házcsoportjaival." (Orbán Balázs)

Bővebben...

Fogarasi-havasok

 

A Fogarasi havasok hatalmas lánca légvonalban több mint 70 km, szélességében pedig meghaladja a 40 kilómétert. A csúcsok és bércek sokaságában található Románia tizennégy, 2500 métert meghaladó csúcsa közül nyolc. Itt magasodik a Moldoveanu (2544m), Negoiu (2535m), Viştea Mare (2527m), Lespezi (2522m), Cornu Călţunului (2510m), Vânătoarea lui Buteanu (2507m), Hârtopu (2506m) şi Dara (2500m), és még további 42 csúcs, amelyek magassága 2400 és 2500m között van. Ha folytatjuk a kivételes adatok listáját, itt található az ország legsűrűbb vízhálózata, meghaladja a 0.8 km/nkm értéket. Itt a Hărtopul Leaotei glaciáris völgyében található az ország legmagasabban képződött tava. A Mioarelor 2282 méteren van! A hegység legnagyobb tava a Bâlea, területe 4.65 ha. A legmélyebb glaciáris tó, a maga 15.5 méterével a Podragu. A hegység éghajlata zord, szubpoláris jegyekkel.

A Bâlea vízesés a Fogarasi havasok északi oldalán a transzfogarasi műút mellet 1234 m magasságban található és a távolból csodálható, hiszen egyetlen turista út sem vezet el közvetlenül mellette. A Bâlea tó vize zuhan alá a 60 m mélységbe, hogy utána, sok kisebb habzó vízesésben folytathassa útját szelídebb tájak felé. A Zerge vízesés a Fogarasi havasok déli oldalán található 1690 méteres magasságban, Arges megye területén. Innen a Bâlea tó 5 kilóméterre van.

Bővebben...

Békási Szoros

 

A Békási szorosnak három fő része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka. A szoros a 200-300 méter magas sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága, és a hegymászók paradicsoma. Csaknem valamennyi szikla függőleges oldalával fordul a Békás-patak medre felé, ezáltal alkotva magas falakat. A környező hegycsúcsok átlag 1300 m magasak: Kis-Cohárd - 1352 m, Csíki bükk - 1267 m. A szoros legzordabb része a "Pokol tornáca".

Bővebben...

Gyilkos-tó

 

A Gyergyószentmiklóstól 24 km-re fekvő tó Erdély egyik legszebb torlasztava, mely 983 m tengerszint feletti magasságban található. A tó 1837 nyarán keletkezett, a Gyilkos-kő északnyugati lejtőjén felhalmozódott törmelékanyag lecsúszása következtében, mely a nagy esőzések hatására zúdult le és zárta el a völgyet, ahol több patak is egyesül. A Vereskő-patak hordaléka sokszor rozsdavörösre színezte a tó vizét, innen a tó másik neve, a Veres-tó.

Bővebben...

Vargyasi szoros

 

A Rika-hegység északi részében található a Vargyas-patak által kivésett 4 km hosszú sziklaszoros, amely aVargyas-szoros Természetvédelmi Területet képezi. Ez a Székelyföld egyik legnagyobb karsztvidéke. A 4 km hosszú sziklaszorosban a Vargyas patak négy barlangrendszert alakított ki a jégkorszak közepe óta. Az eddig feltárt 125 kisebb (5-10 m) vagy nagyobb (10-1550 m) barlang négy szinten (5, 20, 40, 70-200 m) helyezkedik el a patak jelenlegi szintje felett, 7410 m összhosszúságban. Az ötödik barlangszint a ma is alakuló patakos (aktív barlangrendszer).

Bővebben...

Balánbányai Egyes-kő

 

Az Egyeskő tornyai az üledékes kőzetből felépült, Hagymás-hegység megkapó sziklaformációja, amely dacosan, ellentmondást nem tűrő módon emelkedik ki környezetéből. Szűkebb, tágabb környezetében megtalálható a Nagy-Hagymás, a Fekete-Hagymás, vagy az Öcsém (Ecsém) oldalában lévő Ördögmalom.

Bővebben...

Tusnádfürdő

 

Legszebb fekvésű fürdőhelyeink egyike, gyönyörű fenyvesek között 656 méter tengerszint feletti magasságban található. Számtalan borvize és mofettája van, ezek tették "Erdély Gyöngyévé". Vize ivókúraként emésztési bántalmak, gyomorsav hiány, krónikus bélbántalmak, máj- és epe-megbetegedések esetén használ. A fürdőkezelést érrendszeri bántalmak, perifériás érbántalmak, neurohormonális zavarok, húgyhólyag- és idegrendszeri megbetegedések gyógyítására alkalmazzák.

Bővebben...

Gyimesek

 

A Gyimes név eredetének - hangzásbeli hasonlóságon alapuló - magyarázata szerint olyan hely, ahol sok a gímszarvas. A völgyet részben csíki, részben moldvai menekültek telepítették be. Kiemelkedően gazdag, ősi népköltészettel és párját ritkítóan széles skálájú néptánc-hagyománnyal rendelkezik.

A gyimesi csángók szerint őseik a katonai szolgálat elől futottak erre az erdős vidékre, ezzel kapcsolatos a csángó szó eredete is: csángó az, aki "elcsángált" (elment) a közösségtől. A csángók bujdosásukkal magyarázzák a moldvai csángókéhoz hasonló öltözetüket is.

Bővebben...

Nyergestető

 

A Nyerges-tető az 1849 augusztus 1-i csatában elesett hős székelyek emlékműve, amely egy átjáró, ami a háromszéki medencét és a csíki medencét köti össze, a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között. A 895 m magasságban lévő nyereg, hágó az utolsó védhető hely az Ojtozi szoroson áttörő csapatok ellen. Számtalan véres ütközet helyszíne volt tatár és török beütésekkor.

Bővebben...

Csíkszereda-Csíksomlyó

 

A város építészeti nevezetessége,a Mikó vár napjainkban a Csíki Székely Múzeumnak ad otthont. A legenda szerint a várat Szent László király idejében építette egy Mikó nevű székely vezér, de mivel az épület elpusztult, hidvégi Mikó Ferenc, csíki főkapitány 1611-1621 között erődített várkastélyként újjáépíttette. Az épületet az 1661-es török büntetőhadjárat idején újra lerombolták. Ma is látható formáját 1714-ben kapta, ekkor gróf Steinwille István császári tábornok újból felépíttette. Alaprajza valószínűleg követte a régi vár alakját, de a díszeitől megfosztott régi reneszánsz épület már nem nyerte vissza egykori pompáját. Ettől kezdve az épület hosszú időn keresztül katonai szerepet töltött be. A vár érdekessége a két gótikus ablakocska a déli oldalon.

Bővebben...

Korond

 

A város szimbóluma a Pokolsár, egyedülálló iszapos, kénes-széndoxidos gázkitörés a Főtér keleti peremén, melyet kezdetben fürdőkúrára használtak. 1881-ben nyitották meg "Pokolsár Fürdőintézet" néven, s ezzel Kovászna a rendezett gyógyfürdők sorába lép. Az örvénylő, zúgó Pokolsár szeszélyes kitöréseit régebben több száz szekérnyi kővel és homokkal elfojtották, és ma egyszerű, dróthálóval letakart medencébe zárva vonja magára az odalátogatók figyelmét. A városban megtalálható gázfürdők, népies megnevezéssel mofetták, rendkívül változatos vegyi összetételükkel – meleg ásványvizes előfürdővel kombinálva- kiváló gyógyhatással vannak többek közt az érrendszerbeli, az idegrendszerbeli és a mozgásszervi megbetegedésben szenvedők számára. A gázfürdőbe derékig vagy nyakig bemerülőknek felesleges mozgással a leülepedett sűrű gázt nem szabad felkavarniuk, feltartott fejjel kell fogadniuk a gyógyító gázok perceken belül jelentkező hatását. Az arcizmok rezdülésein észrevehetően követhető, amint a bizsergető meleg a lábujjaktól halad felfelé, a magasabban fekvő testrészek felé.

Bővebben...

Szováta, Parajd

 

Európai hírű üdülőváros. Legnagyobb kincse a völgykatlanban fekvő Medve-tó, amely az ország legnagyobb hőtároló tava. Alakja egy kiterített medvebőrhöz hasonlít, valószínűleg innen kapta a nevét. Vize tömény sósvíz, a vízben oldott sómennyisséget 66 ezer tonnára becsülik, hőmerséklete rétegenként változó. Bizonyos mélységekben az 50-70C-ot is eléri. A tó vizében szinte alig lehet úszni, mert a tömény sóoldatban valósággal lebeg az ember. A tónak otthont adó völgykatlan különlegesen szélmentes, déli irányban nyitott, sok napsütéssel, pormentes levegővel, így valóban zavartalan üdülést ígér. Parajdon van Erdély egyik legismertebb sóbányája, és ezen a környéken fakad Erdély legtöbb forrása. Bányáit már a romaiak is műveltek, és sós fürdői ma is látogatottak. Ritka nevezetessége a bányatelep fölött emelkedő hegy hatalmas sósziklája. A sóbányába a látogatókat, asztmás betegeket autóbusz viszi le. Itt asztmás kezelő működik. A település másik nevezetessége a mezotermális sósfürdő. A fürdő 2200 méteres mélyfúrásból nyeri a vizet. 

Bővebben...

Törcsvár

 

Törcsvár Brassótól 27 km-re délnyugatra fekszik, Predeál és Simon tartozik hozzá. A vár a Déli-Kárpátok egyik legfontosabb szorosát védelmezte. A Törcsvári szoros előtt áll 100 m magas hegyen Törcsvár vára. Erdély egyik legépebb vára, falai teljes épségben állnak. Törcsvár (Drakula – Vlad Ţepeş – váraként tartja számon). 1918-ban, Mária román királynő birtoka lett, aki romantikus kiegészítésekkel restauráltatta. Ez időben román királyi nyaralóhely volt. Ma a környék egyik kiemelkedő nevezetessége, a turisták kedvelt színhelye. A legendákból, horrorfilmekből ismert Drakula gróf egyik kastélyának tartják.

Bővebben...

Szinaja

 

A Pelesvölgyi kastély,Erdély legfenségesebb kastélya, a román királyok nyári rezidenciája I Carol (1866 - 1914) ) idején épült és mára a XIX századi Európa egyik fontos emlékműve lett. A király által vásárolt területen a kastél mellett több más épület is építettek, így a Pelisor kastélyt, a testőrség házát, az Economatot, a Casa de Vânătoare Foişor, vadászházat, istálókat, az áramfejlesztő telepet és a Sipot villát. A vadászház épült fel leghamarabb, így a királyi házaspár a kastély elkészültéig (1883) itt lakott. A helyi áramfejlesztőnek köszönhetően a Peles volt Európa első tejes egészében árammal megvilágított kastélya.

Bővebben...

Szent Anna tó és Mohos tőzegláp

 

A Szent Anna-tó Délkelet-Európa egyetlen épségben megmaradt vulkáni krátertava, Európa szinten is ritkaságnak számítható. A Csomád-hegycsoporthoz tartozó Nagy-Csomád ikerkráterének egyikében alakult ki, 950 méter tengerszint feletti magasságban. A majdnem szabályos kör alakú tó 22 hektár kiterjedésű, 1737 méter kerületű és átlagban 4 méter mélységű. Forrása nincs, vizének utánpótlásáról a környező hegyek tavaszi hóolvadása gondoskodik. A majdnem szabályos kör alakú tó vizén visszatükröződik a kráterperem fenyőerdővel benőtt kies látványa. A tóban csónakázhatunk, sőt nyáron fürödhetünk is, nem ritka a 24-25 C fokos vízhőmérséklet sem. A helyiek szerint mindenképpen fürödjünk, vagy legalább mosakodjunk meg a vízben, mert ezt megtéve, a tó tündére védelmez minket egy évig. Élővilága szegényes, ami csökkent ásványisó tartalmának tudható be. A tó északi, északnyugati partján megindult a feltöltődés, fenekét vastag iszapréteg borítja. A tó mellett romantikus kis kápolna áll, a Szent Anna-kápolna, melyet 1977-ben építettek egy fakápolna helyén. A környék katolikusai számára még ma is jelentős zarándokhely a kápolna környékén minden év július végén megrendezett Anna-napi búcsú.

Bővebben...

Torja Büdös Barlang

 

A "pokol tornáca" a Büdös-hegy déli oldalában, 1052 méter magasságban található. A 14 méter hosszú üreg nem természetes módon jött létre, hanem egy régi kénbánya felhagyott tárnája. A kén kitermelése valamikor a 12 km távolságban található Torja kiváltsága volt, ezt fejedelmi kiváltságlevelek is igazolják. Később a Büdös-barlang a torjai Apor bárók tuljadonába került. 1892-ben Apor Gábor a barlangot faragott kövekkel kifalaztatta és ajtót is csináltatott rá, amelyet csak a nap kiszabott órájában nyitottak ki állandó felügyelet mellett. Az első világháború után a barlang -a környező fürdőteleppel együtt- a tüdőszanatórium tulajdonába került, és rendszeres használata rövidesen megszűnt.

Bővebben...

Buffogó

 

A Buffogó-tőzegláp a Büdös-hegy és a Köztető közötti hegynyeregben található, és a környék másik érdekessége. Ez egy savanyúvizes, gázfeltörésekben gazdag, 1 hektár kiterjedésű ingóláp. A vastag, süppedős tőzegmohás területekkel körülvett, kisebb, nagyobb tisztavizű vízfelületeket, megtöredezik a sűrű, folyamatos és buffogó széndioxid gáz-feltörések. Innen kapta a nevét is.

Bővebben...

Bálványosfürdő, Bálványos vára

 

Magashegyi fürdő és üdülőhely a Bodoki-hegység, a Csomád-hegytömb és a Torjai-hegység találkozásánál 770 és 940 m tengerszint fölötti magasságban. Körös-körül kb. 1000 méter tengerszint feletti erdovel borított hegycsúcsok övezik. Mivel a vidék mélyében vulkanikus és üledékes kőzetek váltogatják egymást, a feltörő széndioxid és kénhidrogén, egy sor, változatos ásváyvízforrás keletkezését segítette elő. Vegyi összetételük miatt az ivókúrában - gyomor- és bélbátalmak kezelésében kiválóak; a száraz gázfürdőkkel, az un. mofettákkal együtt a sziv- és érrendszeri bátalmakban szenvedők fürdőkuráját szolgáltató természetes gyógytényezők. Viznek is, gáznak is itt aráylag magas természetes radioaktivitása van.

Bővebben...

Ojtozi Szoros

 

Az Ojtoz-patak völgye mindig Erdély egyik legfontosabb kapuja volt. Honfoglaló őseink egy része itt jött be az országba, itt törtek be a török és tatár hadak, 1466-ban itt vezetett hadjáratot Mátyás király Moldovába, 1576-ban Báthori István itt vonult ki Lengyelországba királynak. Gróf Széchenyi István pedig ezen a szoroson át tervezte a vasútvonalat Galacra. A szoros véres harcok színtere volt az 1848/49-es magyar szabadságharc idején és a két világháború alatt is. 1916-ban itt törtek be a román csapatok, 1944 augusztusában pedig itt harcolt a 24-es határvadász zászlóalj és a székely erődszázad a benyomuló román-szovjet csapatok ellen.

Bővebben...

Lakóca

 

A Lakóca Kovászna megye legmagasabb pontja és egyben a Háromszéki-havasok második legmagasabb pontja is, a Kovászna-Buzău-Vrancea hármas megyehatárhoz közel.

 

Bővebben...

Kovászna

 

A város szimbóluma a Pokolsár, egyedülálló iszapos, kénes-széndoxidos gázkitörés a Főtér keleti peremén, melyet kezdetben fürdőkúrára használtak. 1881-ben nyitották meg "Pokolsár Fürdőintézet" néven, s ezzel Kovászna a rendezett gyógyfürdők sorába lép. Az örvénylő, zúgó Pokolsár szeszélyes kitöréseit régebben több száz szekérnyi kővel és homokkal elfojtották, és ma egyszerű, dróthálóval letakart medencébe zárva vonja magára az odalátogatók figyelmét. A városban megtalálható gázfürdők, népies megnevezéssel mofetták, rendkívül változatos vegyi összetételükkel – meleg ásványvizes előfürdővel kombinálva- kiváló gyógyhatással vannak többek közt az érrendszerbeli, az idegrendszerbeli és a mozgásszervi megbetegedésben szenvedők számára. A gázfürdőbe derékig vagy nyakig bemerülőknek felesleges mozgással a leülepedett sűrű gázt nem szabad felkavarniuk, feltartott fejjel kell fogadniuk a gyógyító gázok perceken belül jelentkező hatását. Az arcizmok rezdülésein észrevehetően követhető, amint a bizsergető meleg a lábujjaktól halad felfelé, a magasabban fekvő testrészek felé.

Bővebben...

Brassó

A város a Barcaság délkeleti szögletében, a Cenk-hegy lábánál fekszik. Évszázadokon keresztül gazdag kereskedőváros volt, ma Bukarest után az ország második legnagyobb városa. Brassó az erdélyi szászok legnagyobb és legjelentősebb városa volt. Igazi fejlődése 1385-ben kezdődött, mikor a török-tatár betörések elől a lakosságot a Köszörű-patak magas hegyekkel körülvett völgyébe költöztették. Ebben az időben kezdődött a védelmi célokat szolgáló várfal és a Fekete templom építése is.

A város főterén található Erdély legnagyobb temploma, a Fekete templom, mely 88 méter hosszú, 22 méter széles, a tornya pedig 65 méter magas.

Bővebben...

Sepsiszentgyörgy

 

Kovászna megye legynagyobb városa és egyben megyeszékhelye. Leg kiemelkedőbb látnivalója a Székely Nemzeti Múzeum, amely többek között magába foglalja, mint külső egységet a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumot, a csernátoni Tájmúzeumot, a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumot, valamint a baróti Erdővidék Múzeumot is. A Székely Nemzeti Múzeum 1875 óta látogatható. Ez a jelentős tudományos intézmény a székelység és a székelyföldi regionális örökség kutatását, bemutatását vállalta fel. A pecsétjében szereplő 1879-es évszám annak az emlékét őrzi, hogy ekkor került a székelység közös tulajdonába. Jelenleg a legnagyobb határon túli magyar közgyűjtemény, egyben Kovászna megye és a Székelyföld egyik fontos turisztikai látványossága.

Bővebben...

Vargyas

 

A településen található Daniel-kastély a XVI-XVII. századi reneszánsz, majd a barokk és klasszicizmus elemeit őrző épületegyüttes. Első írásos említése 1580-ból való, ekkor már állott a kastély, amit később többször átépítettek. Az épületen érdemes megnézni a szép reneszánsz ajtókereteket, illetve az elülső oldalon a Daniel-Perki kettős címert. A kastélyban jelenleg a helyi önkormányzat működik. A park egy arborétum-maradék ritkaságait, díszfáit őrzi. Itt találjuk a vidék egyetlen piramidális tölgyét, de van itt két vérbükk, egy cukorjuhar, egy - népi nevén - "szomorú kőris", szürke nyárfa és platánlevelű korai juhar is.

Bővebben...

Olasztelek

 

Legfőbb látványossága A Daniel család kastélya, amely 1609 körül épült, 1668-ban bővítették és átalakították, 1884-ben megújították. Egykor védőfal övezte, melynek nyomai még láthatók. Mai temploma 1858-ban épült fel, alacsony kőfalában áll az 1795-ben épített tornya, ugyanitt egy Bethlen kúria is látható.

 

Táv:Szárazpataktól 80 km-re, 1 óra 15 perc autóval.

 

 

Erdőfüle

 

Erdőfüle régi temploma 13. századi volt, a mai 1897-ben épített református templom helyén állott. Az idők során többször átalakították, majd 1897-ben lebontották. 1848-ban itt önttette Gábor Áron az ágyúgolyókat. A faluban megtekinthetők az egykori Dobó falu tempomának és kápolnájának romjai a XIV., XV. Századból, valamint a dupla tetejű, oromfalas, reneszánsz stílusban épült Boda-udvarház, amely 1713-ban épült.

 

Táv:Szárazpataktól 85 km-re, 1 óra 15 perc autóval.

 

 

Nagyajta

 

A település nevét híres szülötte, a székely népköltészet kiváló gyűjtője, Kriza János költő, nyelvész, unitárius püspök repítette messzire a magyar nyelvterületen. Egykori szülőháza a mai unitárius parókia melletti kertben állott. A lelkészi lak gyülekezeti szobájában egy Kriza-gyűjtemény látható, a település központi parkjában pedig születésének 180. évfordulója alkalmából elhelyezték bronzból készült mellszobrát.

Unitárius templomerődje a román kori templom helyére épült a 15. században késő gótikus stílusban, 5 m magas falát 2 sarokbástya erősíti, melyek 16. század végiek. Utólag 1 kapubástyával is kitoldották az északi oldalon. Az 1802. évi földrengés után 1802és 1814 között átépítették. 3 saroktornya fedetlenül áll.

 

Táv:Szárazpataktól 71 km-re, 1 óra autóval.

 

 

Kisbacon

 

Legfőbb nevezetessége az 1969-ben, Benedek Elek születésének 110., halálának 40. évfordulója alkalmából felavatott emlékház, amely 1896-ban épült. A 19. századi klasszicista udvarházak mintáját követő földszintes ház oszlopos tornácának timpanonjában a Mari név olvasható, amely Benedek Elek feleségének állít emléket.

Borvizei a Fenyős-patak mellett törnek fel. Határában található a Benedek Elek borvizes barlang, igazi természeti ritkaság.

 

Táv: Szárazpataktól 73 km-re, 1 óra autóval.

 

Kézdiszentkereszt

 

A legrégebbi épület a román templom. 1760 -ban épült görög - katolikus templomnak. Az évek során átkerült az ortodox egyház tulajdonába, többször javították az évek során, de hívek hiánya miatt ma már emlékmű.

A polyáni víz Kovászna megye legrégebben ismert borvize, amely golyvás megbetegedések ellen javasolt, de nagyon jó hatással van különböző gyomor- és bélbántalmakra is. Lítium tartalmú, alkalikus szénsavat tartalmaz.

 

Táv: Szárazpataktól 10 km-re, 10 perc autóval.

 

 

Kézdivásárhely

 


Kézdivásárhely az Európa szinten egyedinek minősíthető udvartereinek és céhes múltjának köszönhetően vált ismertté. Céhes városnak is nevezik, hiszen ezek az ősi mesterségek alkotják a város történelmét, hajdanán 11 céh létezett a város határain belül. A város felépítése egyedülálló, a központot udvartereknek nevezett kis utcák veszik körül, melyeknek keletkezése a XV. századra visszavezethető. Kialakulásuknak oka egyszerű, a város régen piactér volt, amely köré az árusok, mesteremberek sátrakat állítottak, majd letelepedtek és felépítették házaikat. Ebből adódik, hogy a mai központból rengeteg kis utcacska indul ki, melynek lakói szoros viszonyban állnak egymással, régen ez az utca közös udvarnak is számított.

Bővebben...

Kézdiszentlélek

 

Római katolikus erődtemploma a Kászon bal oldalán magasodó Perkő aljában fekszik. Alaprajza egyedülálló úgynevezett "ollós", négy sarok- és egy kaputoronnyal.

A Perkő tetején meglátogathatók a Tarnóczy kastély romjai, melyhez kötődik Kemény Zsigmond Özvegy és leánya című regény (a zabolai Mikes fiúk ellopták Sárát). A Perkő keleti részén áll a 13. századi eredetű Szent István kápolna, közelében pedig a Mikes Antal által építtetett Szent Antal kápolna romjai látszanak. A Perkőn minden évben, augusztus 20-án Erdély második legnagyobb búcsúját rendezik államalapító Szent István királyunk tiszteletére és emlékére.

 

Táv:Szárazpataktól 6 km-re, fél 10 perc autóval.

 

 

Bereck

 

Itt született Gábor Áron 48-as szabadsághős 1814. november 21-én, a szülőháza helyén álló házat emléktábla jelöli, 1992-ben felavatott szobra a római katolikus templom közelében áll. Nevezetességei: Veneturné várának maradványai az Ojtozi-szoros bejáratánál, a régi gótikus temploma, amely 1569-ben épülhetett fából, tornya 1764-ben épült. A falutól 2 km-re a cserépgyár közelében a Körültáj-hegyen 1899-ben 3 m magas emlékoszlopot állítottak Erzsébet királyné tiszteletére.

 

Táv:Szárazpataktól 30 km-re, fél 40 perc autóval.

 

 

Dálnok

 

Dózsa György, az 1514. évi parasztháború vezérének szülőfaluja. Látnivalók: A Berczási-kúria, amely 1885-ben épült, valamint a a református templom mely román kori, a 15. század első felében gótikus stílusban átépítették, mai alakját a 18. században nyerte el.

 

Táv:Szárazpataktól 27 km-re, fél óra autóval.

 

 

Zágon

 

Itt született 1690-ben Zágoni Mikes Kelemen, Rákóczi hadapródja, majd kamarása, szobra a kastély közelében áll, egykori szülőháza helyén emlékoszlop áll A Mikes-Szentkereszthy-kastély valószínűleg 17. századi eredetű, mai formáját a 18. század elején kaphatta.

 

Táv: Szárazpataktól 44 km-re, 50 perc autóval.

 

 

Csomakőrös

 


Kőrösi Csoma Sándor ázsiakutató, nyelvész szülőfaluja. Látványosságok közé tartozik a műemlék Református templom, az egykori községházában berendezett egy Csoma-emlékszoba, a nyelvész szülőházának újra felállított másolata, valamint a Csoma-diófák, amelyek a szülőházának udvarán állnak.

 

Táv:Szárazpataktól 34 km-re, 40 perc autóval.

 

 

A zabolai Mikes kastély

gelence

 

A Mikes kastélyt a XV. század körül építették, itt nevelkedett 10 éves koráig Zágoni Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc titkára. A kastélyt 1867-ben gr. Mikes Benedek átalakíttatta. Itt született a Mikes család több neves tagja, többek között gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyije. A kastély 34 hektár angol parkja arborétum. A parkban nyugszik gróf Mikes Kelemen honvéd ezredes, aki 1849. január 21-én Nagyszeben ostromakor esett el. Ugyanitt van Háromszék egyik legmonumentálisabb református templomvára is, XVIII. századi festett mennyezettel.




A Pozsony Ferenc által alapított és 2003-ban megnyitott Csángó Néprajzi múzeum bemutatja a Moldvában élő magyarok hagyományos tárgyi és szellemi kultúráját. Állandó kiállítása a csángó emberek születéstől halálig tartó szakrális életútját vázolja fel. A  látogatók ugyanakkor megismerkedhetnek gorzafalvi fazekas műhellyel, lészpedi és pusztinai lakásbelsővel, a székely tájházban pedig  Zabola kulturális örökségével. www.csangomuzeum.ro
  
Táv:Szárazpataktól 25 km-re, fél óra autóval.

 

Haszmann Pál Múzeum

Haszmann Pál tájmúzeum: A múzeum épületében található anyag Felső-Háromszék népművészetének legszebb darabjait mutatja be: székely festett bútorok, kályhacsempék, szőttesek, stb. A múzeum épületét szabadtéri kiállítás veszi körül, ahol e térség helyreállított, monumentális székelykapuit és a népi építkezés (lakóházak, malmok) emlékeit láthatjuk. Az udvaron egy szabadtéri sírjel-, sírkő- és faragott fejfa-gyűjtemény és egy nagyon gazdag mezőgazdasági szerszám- és gépkiállítás is található.

Bővebben...

Gelence

 

Festői környezetben, a mögötte emelkedő Musát-, Asztag-, Bonyó- és Zernye-havas vonulatának lábánál fekszik.

 Az ősi templomot kőből épített, alacsony várfal veszi körül, kaputornyán egy XVIII. századi reneszánsz díszítésű harang található.

Bővebben...
Itt vagy: Látványosság